Ez egy különleges nap volt. Köszönöm szépen mindenkinek aki gondolt rám és felköszöntött, nagyon jól esett. Sok kellemes meglepetés is ért, olyan emberektől, akik felől már régen nem hallottam, kicsit úgy érzem, mintha meg sem érdemelném. Rég nem látott és új barátoktól, ismerősöktől. Van pl egy kollégám, Sandra, akivel folyamatosan együtt dolgozom, de még sosem találkoztunk, mert a város másik részén dolgozik, egy másik épületünkben, és csak e-mailben vagy telefonon keresztül értekeztünk. És Neki is eszébe jutottam, pedig csak azért látta az adataimat, mert ő készíti a szerződéseket.
Amúgy érdekes dolog a német kollégákkal való ismerkedés. Klassz dolog, ahogy a "Sehr geehrte Frau/Herr..." átalakul egy "Hallo Sandra"-vá és színes betűkkel írt levelekké. Sok kellemes élményem volt a beilleszkedéssel kapcsolatban is. Most már nem csak akkor csillan fel valaki szeme, ha elmondom hogy én vagyok "Dunja's successor", hanem már akkor is amikor meglátnak. Nagyon jó dolog, hogy az elődöddel sok időt tölthetsz együtt, és sokat tanulhatsz tőle, de az elején még olyan, mintha csak miatta szeretnének. Most már ez változóban van.
Rengeteg embert ismertem meg, nagyon sok gyakornok van Bonnban, sokan itt is maradtak, mert szeretik ezt a várost. Minden estére jut valami program, és általában csak későn érek haza. Volt, hogy napokig nem volt kenyér és tej a házban, mert mire hazaértünk, már minden zárva volt. Pedig nagyon éhesek tudunk lenni éjfél és egy-két koktél után:)
A héten viszont már Dunja-nak volt búcsú party-ja, és szerda reggel visszautazott Zágrábba. Elmentünk egy nagyon hangulatos horvát étterembe, és igazi horvát kaját ettünk. Ki akartam próbálni az igazi horvát kaját (mert szégyen szemre még nem voltam Horvátországban) úgyhogy hajlandó voltam röfi husit enni:) Ez volt kedden. Szerdán pedig Editnek volt búcsúbulija. Ő magyar, szegedi, szerintem ismeritek is sokan. Nekem korábban csak egy emlékem volt róla, amit a második bevonó táboromban kalasnyikovot táncol:) YEEEHAAA! Most már más is van, de sajnos nem töltöttünk együtt sok időt, mert már otthon is van, épp néhány órája. Koktéloztunk egy jót, szerdán ráadásul ladies' night van, amikor tök jó italokat kapunk 3 €ért. (ja, sikerült elolvasni az itallap ide vonatkozó apró betűs részét, és képzeljétek, ha egy pasit rajtakapnak, hogy ezen az estén az akciós koktélt issza, akkor 30€ bírságot fizet az a lány, aki a koktélt fizette)
A héten végre sikerült találkoznom a trainee buddy-mal, Ivannal. Megkaptam a "Welcome" csomagomat, amiben van egy gyönyörű szép könyv Bonnról, amit hagyomány szerűen emlékkönyvként használunk. Már Nekem is gyűlnek az emlékek benne, és a héten már a búcsúzkodásból is kijutott. Nagyon nehéz dolog ez. Mert tudod, hogy nem lesztek mindig közel egymáshoz, de ugyanakkor az is benne van a pakliban, hogy nem tudod mikor, de még összefuthattok. És valljuk az AIESEC megnöveli ennek az esélyeit:)
Végre kipakoltam a bőröndömből!!! a 3. héten. Ez azt jelenti, hogy végre teljesen beköltöztem a szobámba. Ki is takarítottam, már kezdem belakni. 5en lakunk ebben a lakásban, de átlagosan 7 vagyunk.:) Valaki mindig jön-megy. Ma pl én fogdtam be Raluca-t Romániából, (Simona-val most épp itt csicseregnek, de csak azokat a szavakat értem, amik olaszul is hasonlóak). Van mellettünk egy másik AIESEC trainee-ház hasonló "körülmények" között. Szóval zajlik az élet, nem lehet unatkozni. Szombaton voltunk Kölnben. Fantasztikus az a város, igazi nagyváros! Megismertem ottani AIESECeseket is és megmásztam a dómot! Azt hittem, hogy nehezebben fog menni, de kellemes meglepetés ért. Rengetegen voltak, szerintem az aljától a tetejéig állt a sor. A torony bejáratánál állt egy tábla "vigyázz lépcső!" nem mondod, köszi:) ok nem az egész lépcsősorra vonatkozott, hanem csak a bejáratnál lévő kis fa éptményre, de 509 lépcső után kicsit vicces volt. Miután körbejártuk a belvárost, leültünk a Rajna-partra és dumálgattunk. Az "idegen vezetőnk" Georg volt, aki most Talent Management alelnök a kölni HB-ban, úgyhogy kiéltük a HR szakma iránti szenvedélyünket, és jól kiveséztük:)
Mutatok néhány képet is.
Wu Zohng-ot most tanítottuk meg Tequila-zni. Csodaszép pillanat:)
Amúgy amikor hajnalban hazakeveredtem, akkor érztem először, hogy kicsit haza megyek, hogy most egy fél évig itt lesz a helyem...
A munkába már egész beleszoktam, és végre önállóan dolgozok. Nem mondom, hogy nem akadok meg, de amit akarok, azt el tudom intézni. Nagyon sok gyakornokot kell menedzselnem, és szinte mindegyik másmilyen szakaszban van, a TN form kitöltésétől kezdve az lezárásig. Mindenkivel másmilyen munka van, ami símán kitesz egy minimum napi 8 órás munkát. És elcsúszni meg nem lehet, mert főleg ha messziről jön a gyakornok, akkor rengeteg pénzről van szó. Tehát ha munka van, akkor munka van. De tetszik nagyon, változatos munka, bár a monitoring része kicsit uncsi, de ez elkerülhetetlen.
Majd még mesélek többet a munkáról, de most már késő van. Szeretnék többet jelentkezni, de nagyon nehéz leülni a gép elé. Mindig történik valami, a hétem pl átlagosan 3 órát aludtam éjszaka. Nem akarom, hogy azt higyjétek, hogy elfelejtettelek Titeket, sokat idegeskedem azon, hogy megint nem tudtam jelentkezni, de ezzel meg a másik programomat teszem tönkre, ha nem tudom élvezni. Szóval hogyjétek el, igyekszem.
Ja, mit gondoltok kinek van két faci felkérése német konferenciákra? Egy Train the trainers-re és egy TEACH féle konfira????? Még nem tudom hogy jön össze, mert hétköznap dolgoznom kell, és akkor nem tudok menni, de lehet h elkéredzkedem. Csak ha sok a munka, akkor nem lehet, mert nem maradhatok el.
Na, és végül elmondom Nektek, hogy miért is adtam ezt a nevet a post-nak. Az egyik legnagyobb álmom volt, hogy eljussak ősszel Párizsba, és néhány óra múlva valóra válik!!!!
Emlékszem tavaly ilyenkor ezt tervezgettem, hogy "De jó lenne!", még nem tudtam semmit Bonnról, és láss csodát!!!!
Na most tényleg mennem kell, mert 4 óra múlva indulunk és adig még egy alvást is abszolválni kellene!
Ja, Kriszti, küldd el a címedet és tök jó kajákat és pudingot küldök Neked! Életem egyik legjobb spagettije 0,75€ zakkumpakk: (értsd: tészta, szósz, sajt) (na, ezt nem tudom így írják-e de erős a gyanúm h német kifejezés) és két vacsira elég.
Puszantás
Majd még mesélek többet a munkáról, de most már késő van. Szeretnék többet jelentkezni, de nagyon nehéz leülni a gép elé. Mindig történik valami, a hétem pl átlagosan 3 órát aludtam éjszaka. Nem akarom, hogy azt higyjétek, hogy elfelejtettelek Titeket, sokat idegeskedem azon, hogy megint nem tudtam jelentkezni, de ezzel meg a másik programomat teszem tönkre, ha nem tudom élvezni. Szóval hogyjétek el, igyekszem.
Ja, mit gondoltok kinek van két faci felkérése német konferenciákra? Egy Train the trainers-re és egy TEACH féle konfira????? Még nem tudom hogy jön össze, mert hétköznap dolgoznom kell, és akkor nem tudok menni, de lehet h elkéredzkedem. Csak ha sok a munka, akkor nem lehet, mert nem maradhatok el.
Na, és végül elmondom Nektek, hogy miért is adtam ezt a nevet a post-nak. Az egyik legnagyobb álmom volt, hogy eljussak ősszel Párizsba, és néhány óra múlva valóra válik!!!!
Emlékszem tavaly ilyenkor ezt tervezgettem, hogy "De jó lenne!", még nem tudtam semmit Bonnról, és láss csodát!!!!
Na most tényleg mennem kell, mert 4 óra múlva indulunk és adig még egy alvást is abszolválni kellene!
Ja, Kriszti, küldd el a címedet és tök jó kajákat és pudingot küldök Neked! Életem egyik legjobb spagettije 0,75€ zakkumpakk: (értsd: tészta, szósz, sajt) (na, ezt nem tudom így írják-e de erős a gyanúm h német kifejezés) és két vacsira elég.
Puszantás
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése